A félhold és a csillag képe az iszlámizmus fő szimbóluma, ezért jelen van a Mohamed próféta hitét valló országok nemzeti jelvényein. A szimbólum amellett, hogy a szuverenitást és a méltóságot jelképezi, az élet és a természet megújulására is utal.
Az iszlám akkor sajátította el, amikor meghódította Konstantinápolyt - a mai Isztambult -, ahol már korábban is használták a holdat és a csillagot. Kezdetben csak a hold volt a bizánci birodalom szimbóluma, Diana istennőre utalva, de 330-ban Konstantin római császár a csillaggal egészítette ki, mivel a város védőszentje Szűz Mária lett. A muszlim hódítás után a szimbólumotaz iszlám által neki tulajdonított megfelelő jelentést.
Mivel az iszlám civilizáció a holdnaptárt követi - amelynek hónapjai a félholddal kezdődnek -, ezért a csillaggal ellátott félhold a megújulásra utal, bár gyakran a házastársi egyesülés szimbólumaként értelmezik a holdszimbólum és a csillag összetételével kialakított ábrázolásban.
Lásd még: OxA vallásosság szempontjából a szimbólum az iszlám hit öt pillérét képviseli: az imát, a jótékonyságot, a hitet, a böjtöt és a zarándoklatot, a csillag öt pontjának megfelelően.
Mi lenne, ha több iszlám szimbólumot ismernénk?
Lásd még: 5. szám